Rongybaba

„Gombszememben könny fakad,
Álmom öli az akarat.
Törvényeidtől rettegek,
hideg tölti el testemet.

Fülembe súgtad, megőrzöl,
mégse találom a bölcsőm.
Bolyongok árván, rongyosan,
Hajnalom nyugtalan sóhaj.

Nyílt, őszinte dallamok szárnyán,
békét remélve, szép életet várván,
örömmel világra jöttem én.
Haza? Mégis későn érkezék.

Életadóm kenyere fogytán,
Fagyos IGEN olvad az ajkán:
Nyugalom lenne útitársa,
ha babája valahol meleg otthonra találna.

Meddő asszonyok sírásából elég!
Reszkető férfikarok, meddig vártok még?
Ölelésetek után vágyom, kiáltok:
Nyitott ajtó előtt fázok! - nem halljátok?

Hol szívek közös nevezőre jutnak
bánatörömben megszületik egy egész.
Keserű kétség mérgezze mégis
vigasztaló bizalomforrásuk vizét?

Örök Befogadás, Szeretet,
Szíveknek életadó lehelet.
Szív alatt majd szív mélyében
formálódott kicsi éltem.

Halk sikolyba fullad, aki hív.
Nevem suttogná, nem teheti.
Hát mégis Rongybaba leszek?
Kit szétszaggatni, ide-oda ráncigálni lehet?

Kérlek, ne tedd ezt velem!”

Az új Ptk. kapcsán életbe lépő, számunkra legfontosabb változások:

Hatályos: 2014.03.15 – től!!!

I. A 6 hét gondolkodási idő

Új Ptk., azaz 2013. évi V. törvény

4:125. § [Szülői hozzájárulás a nyílt örökbefogadáshoz]
(1) Nyílt az örökbefogadás, ha a vér szerinti szülő meghatározott, általa ismert örökbefogadó tekintetében járul hozzá az örökbefogadáshoz.
(2) A szülő a hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek születésétől számítotthat héten belül - a gyermeknek a szülő vagy a gyermek más hozzátartozója által történő nevelése érdekében - visszavonhatja. A visszavonás lehetőségére a szülőt figyelmeztetni kell.
(3) Az örökbefogadáshoz történt hozzájárulás esetén a szülő felügyeleti joga a gyermek hathetes életkorának betöltésével megszűnik. A szülői felügyelet megszűnését a gyámhatóság állapítja meg.
(4) Nyílt örökbefogadás - a rokonok és a szülő házastársa által történő örökbefogadás kivételével - szülői hozzájárulás esetén is a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vagy örökbefogadást elősegítő szervezet közreműködésével jöhet létre.

Változás:

Nyílt öf 2014. márc. 15-től csak a tegyeszek vagy örökbefogadást elősegítő szervezet közreműködésével jöhet létre, az ÉA és az örökbefogadók közvetítő szervezet vagy a tegyesz nélkül nem egyezhetnek meg.
Az ÉA a gyermek születésétől számított 6 héten belül meggondolhatja magát, de csak akkor, ha a gyermeket saját maga, a gyermek apja vagy a gyermek más hozzátartozója fogja nevelni*, ez azt jelenti, hogy az örökbefogadásról szóló határozat legkorábban a gyermek születését követő 6 hét elteltével válhat jogerőssé. Addig az öf szülők helyzete függőben van.
Hozzájárulás esetén az ÉA szülői felügyeleti joga csak a gyermek hathetes életkorának betöltésével szűnik meg.

* hozzátartozó definíciója:

PTK. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

8:1. § [Értelmező rendelkezések]

(1) E törvény alkalmazásában
1. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér;
2. hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa;

Kinek a javára vonhatja vissza az ÉA az örökbefogadáshoz adott hozzájáruló nyilatkozatát, azaz ki nevelheti a gyermeket:

- az ÉA anya, a vér szerinti apa, házastárs, élettárs, a testvér, a testvér házastársa, egyeneságbeli rokon (felmenők pl. nagyszülő, leszármazók pl. ÉA nagykorú gyermeke), az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, , az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek (ha nagykorúak), az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő

II. Mikor nem kell a szülő, esetünkben sokszor a vér szerinti apa hozzájárulása az örökbeadáshoz:

Ptk.
4:127. § [Örökbefogadás szülői hozzájárulás nélkül]
(1) Nincs szükség az örökbefogadáshoz annak a szülőnek a hozzájárulására,
a) aki a szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll;
b) akinek átmeneti nevelésbe vett gyermekét a gyámhatóság örökbefogadhatónak nyilvánította;
c) aki nem kiskorúság miatt cselekvőképtelen;
d) akinek személye ismeretlen, vagy aki ismeretlen helyen tartózkodik, és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre; vagy
e) aki gyermekét annak érdekében, hogy más nevelje fel - személyazonosságának feltárása nélkül - egészségügyi intézmény által arra kijelölt helyen hagyja és hat héten belül a gyermekért nem jelentkezik.

(2) Nincs szükség az örökbefogadáshoz az örökbefogadó házastársának hozzájárulására, ha
a) a házastárs cselekvőképtelen vagy ismeretlen helyen tartózkodik; vagy
b) a házastársak között az életközösség megszűnt.

Nem kell az apa hozzájárulása:

személye ismeretlen,
ismert a személye, de ismeretlen helyen tartózkodik (és nem lehet felkutatni – ezt a szülés előtt időben el kell kezdeni, mert a felkutatás sokáig tart!)

Nem kell a házastárs apa hozzájárulása:

cselekvőképtelen (ezt bíróság állapítja meg)
ismeretlen helyen tartózkodik
a házastársak között az életközösség megszűnt

III. Kötelező utánkövetés

Ptk.

4:131. § [Az örökbefogadás létrejötte és utánkövetése]

(1) Az örökbefogadás az örökbefogadást engedélyező határozat jogerőre emelkedésével lép hatályba. Ha az örökbefogadó az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás engedélyezése esetén annak joghatásai az örökbefogadó halálával beállnak.
(2) Az örökbefogadást követően a gyermek helyzetét, életkörülményeinek alakulását jogszabályban meghatározott szervezet vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbefogadást engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb öt évig figyelemmel kíséri és segíti.

Időtartam: a határozat jogerőre emelkedésétől számított max. 5 év.

Kötelező-e: igen

Kire nézve kötelező: titkos és nyílt örökbefogadásban résztvevőkre egyaránt

Ki végzi: tegyeszek és a külön jogszabályban meghatározott szervezetek (ezt részletesebben lásd Gyermekvédelmi törvény kifejtésénél)

Cél: Figyelemmel kísérés, segítés

1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.)

Ez még csak tervezet:

forrás: https://www.kormany.hu/download/5/c7/f0000/új%20ptk%20-%20szoc.zip

„Az örökbefogadás utánkövetésével kapcsolatos feladatok

62/C. § (1) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat a gyámhatóság határozata alapján az általa előkészített és – az örökbefogadó szülő kérelmére – a 69/A. § (1) bekezdés szerinti közhasznú szervezet által előkészített, jogerősen lezárult örökbefogadást utánköveti, és a Magyarországon élő, magyar vagy külföldi állampolgárságú örökbe fogadó szülő és örökbe fogadott gyermek számára az örökbefogadás utánkövetése keretében a (4) bekezdés szerinti szolgáltatást nyújtja.

(2) Az örökbefogadást a területi gyermekvédelmi szakszolgálat a rokoni, házastársi örökbefogadás esetén legalább három évig, egyéb esetekben öt évig, de legfeljebb a gyermek nagykorúvá válásáig követi után.

(3) Az örökbefogadás utánkövetésére első alkalommal az örökbefogadás engedélyezésének jogerőre emelkedését követő két hónapon belül, azt követően pedig félévente kerül sor. Az örökbe fogadó szülő kérelmére vagy a gyermek érdekében a területi gyermekvédelmi szakszolgálat soron kívül biztosítja az örökbefogadás utánkövetését.

(4) A gyermekvédelmi szakszolgáltatás feladata az örökbefogadás utánkövetése keretében
a) a gyermek örökbefogadó családjába és új környezetébe történőbeilleszkedésének figyelemmel kísérése, és
b) a gyermek örökbefogadó családjában történő nevelésének személyes tanácsadással és szükség esetén terápiával történő segítése.

(5) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat az utánkövetés megtörténtéről és annak tapasztalatairól tájékoztatja az örökbefogadást engedélyező gyámhatóságot.Ha a területi gyermekvédelmi szakszolgálat a gyermek érdekében gyermekvédelmi hatósági intézkedést lát szükségesnek, a gyámhatóságnak javaslatot tesz a védelembe vételre vagy más intézkedés megtételére.

62/D. § (1) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személyek, az örökbefogadó családok és az örökbefogadottak számára klubot, segítő csoportot működtethet.

A Gyvt. VIII/A. FEJEZETÉNEK címe helyébe a következő cím lép:

„A KÖZHASZNÚ SZERVEZET NYÍLT ÖRÖKBEFOGADÁST ELŐSEGÍTŐ ÉS AZ ÖRÖKBEFOGADÁST UTÁNKÖVETŐ TEVÉKENYSÉGE”

(1) A Gyvt. 69/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közhasznú szervezet az örökbe fogadó szülő, az örökbe fogadott gyermek vagy a vér szerinti szülő számára, kérelmükre – az örökbefogadás utánkövetésének 69/F. § szerinti szolgáltatásaiba nem tartozó – örökbefogadás utáni segítséget nyújtó szolgáltatásokat biztosíthat, elősegítheti az ellátásokhoz való hozzájutást.”

(2) A Gyvt. 69/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A közhasznú szervezet az örökbe fogadni szándékozó személyek, az örökbefogadó családok és az örökbefogadottak számára klubot, segítő csoportot működtethet.”

A Gyvt. 69/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A közhasznú szervezet a 69/A. § (2) bekezdés e) pontja és a 69/A. § (3) bekezdése szerinti szolgáltatást önállóan és az általa vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által biztosított örökbefogadás utánkövetése mellett is nyújthatja.”

A Gyvt. VIII/A. Fejezete a következő 69/F–69/H. §-sal és a 69/F. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„Az örökbefogadás utánkövetése

69/F. § A közhasznú szervezet – az örökbe fogadó szülő kérelmére, a gyámhatóság határozatában foglaltak szerint –
a) az általa előkészített és jogerősen lezárult örökbefogadást követően utánkövetést végez,
b) a más közhasznú szervezet vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által előkészített, jogerősen lezárult örökbefogadást követően utánkövetést végezhet.

(2) A közhasznú szervezet az örökbefogadás utánkövetésére vonatkozó tevékenységét a 62/C. § (2)–(5) bekezdésében foglaltak szerint végzi.

69/G. § (1) A közhasznú szervezet az örökbefogadás utánkövetése körébe tartozó szolgáltatást kizárólag a Magyarországon élő, magyar állampolgárságú örökbe fogadó szülő és örökbe fogadott gyermek számára nyújthat.

(2) A közhasznú szervezet az örökbefogadás utánkövetése körébe tartozó szolgáltatásért a szolgáltatás igénybe vevőjétől szolgáltatási díjat nem kérhet, más költségek viselésére a szolgáltatás igénybe vevőjét nem kötelezheti és tőle díjazást nem fogadhat el.

(3) A közhasznú szervezet az örökbefogadás utánkövetését a nyílt örökbefogadást elősegítő tevékenysége mellett, vagy önálló szolgáltatásként is nyújthatja.

69/H. § (1) Az örökbefogadás utánkövetése az örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezetek tevékenységét és működési engedélyezését szabályozókormányrendeletben meghatározott működési engedélyhez kötött tevékenység.

(2) A működési engedély kiadásáról – a szolgáltató kérelmére – a működést engedélyező szerv dönt.

(3) A működést engedélyező szerv évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, hogy a szolgáltatás megfelel-e a jogszabályokban, a működési engedélyben, valamint a szakmai programban foglaltaknak.

(4) Ha a működést engedélyező szerv a közhasznú szervezet által nyújtott utánkövetés során az örökbe fogadott gyermek vagy az örökbe fogadó szülő súlyos jog-, illetve érdeksérelmét észleli, az örökbefogadás utánkövetésére irányuló szolgáltatás végzését legfeljebb 60 napra felfüggeszti vagy a működési engedélyt visszavonja.

(5) A működést engedélyező szerv intézkedik a működési engedélyek kiadásának, visszavonásának, az örökbefogadás utánkövetésére irányuló szolgáltatás nyújtásától történő eltiltásnak, valamint a szolgáltatás végzése felfüggesztésének a minisztérium hivatalos lapjában és a minisztérium honlapján történő közzétételéről.”

(1) A Gyvt. 135/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezet az örökbefogadás utánkövetése érdekében kezelheti az örökbe fogadó szülő személyazonosító adatait, családi helyzetére, egészségi állapotára, vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat, valamint a gyermek örökbefogadó családjába történő beilleszkedésére, nevelésére és fejlődésére vonatkozó adatokat.”

(2) A Gyvt. 135/A. § (4) bekezdésének nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az örökbefogadást elősegítő és az örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezet az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek tevékenységét és működésük engedélyezését szabályozó kormányrendeletben meghatározott formában évente adatot szolgáltat a működést engedélyező szervnek – a közhasznú szervezet tevékenységének ellenőrzése céljából –„

(3) A Gyvt. 135/A. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló kormányrendeletben meghatározott formában évente adatot szolgáltat a működést engedélyező szervnek – az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet tevékenységének ellenőrzése céljából –)

„c) az (1a) bekezdésben foglaltakról.”

A Gyvt. a következő 135/B. §-sal egészül ki:

„135/B. § A területi gyermekvédelmi szakszolgálat, az örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezet és a gyámhatóság az örökbefogadás utánkövetése érdekében a 135. § (5) bekezdés c) pontjában és a 135/A. § (1a) bekezdésében meghatározott adatokat egymásnak átadhatják.”

A Gyvt. 141. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője nyilvántartást vezet)

„f) az örökbefogadás utánkövetéséről a 135. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott adattartalommal.”

A Gyvt. 141/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezet – az örökbefogadás utánkövetése céljából – a 135/A. § (1a) bekezdésében meghatározott adattartalommal nyilvántartást vezet.”

Összefoglaló:

Kötelező-e: Igen. Az utánkövetés a Ptk. rendelkezései alapján kötelező, a Gyvt. rendelkezései alapján az örökbefogadásról szóló határozatban fognak rendelkezni az utánkövetésről.
Ki végzi: Végezhetik a tegyeszek és azok a civil szervezetek, akik erre engedélyt kapnak.
Milyen civil szervezetek végezhetik:
a) örökbefogadással foglalkozó civil szervezetek, akik vállalják az utánkövetést is
b) csak utánkövetéssel foglalkozó civil szervezetek, ezek a szervezetek örökbeadással nem foglalkoznak
Van-e a tegyeszes és a civil utánkövetés között átjárhatóság: Igen. Alapjáratban az utánkövetést az végzi, aki az örökbeadásnál közreműködik, ha a tegyesz ad örökbe, akkor a tegyesz utánkövet, ha a civil ad örökbe, akkor a civil, feltéve, hogy megvan hozzá az engedélye. Az örökbefogadó kérelmére azonban a tegyesz bármilyen örökbeadás esetén elvégzi az utánkövetést, ill. az örökbefogadó bármelyik másik civil szervezethez is fordulhat ez ügyben. Ilyenkor megállapodást kötnek. A tegyesz közvetítésével örökbe fogadó is fordulhat a tegyesz helyett bármelyik engedéllyel rendelkező civil szervezethez.
Módja: Első utánkövetés a határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 hónapon belül. Utána minimum 5 évig félévente 1x2 óra. Az örökbefogadó kérelmére lehet többször és soron kívül. A rokoni, házastársi örökbefogadás némileg egyszerűbb, itt csak 3 év a kötelező utánkövetés. A Gyvt. Az utánkövetést probléma esetén akár a gyermek nagykorúságáig megengedi. Ebben ellentétes a Ptk.-val, mert ott max. 5 év szerepel.
Tartalma: a gyermek családjába és új környezetébe történő beilleszkedésének figyelemmel kísérése, nevelésének személyes tanácsadással és szükség esetén terápiával történő segítése.
Következmények: Ha az utánkövetést végző szükségesnek látja, értesíti az illetékes gyámhatóságot, és intézkedéseket javasolhat, az intézkedések akár odáig is elmehetnek, hogy a gyermek védelembe vételére tesznek javaslatot.
Mennyibe kerül: Örökbefogadóknak ingyenes, az utánkövetést végző az utánkövetésért pénzt kap az államtól.
Személyes és egyéb adatok kezelése: Az utánkövetést végző – akár tegyesz, akár civil szervezet – jogosult a gyermek örökbefogadó családjába történő beilleszkedésére, nevelésére és fejlődésére vonatkozó adatokon valamint az örökbefogadók személyes adatain kívül az egészségi állapotra és vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat is kezelni!!! Ezeket az adatokat ráadásul a tegyesz, a civilek és a gyámhatóság egymásnak át is adhatják!!!!!!! Emellett a civilek évente kötelesek adatokat szolgáltatni a működésüket engedélyező szervnek. Nem tudjuk, hogy ez mit tartalmaz majd, mert erről még tudomásunk szerint nincs kormányrendelet.
Milyen feltételekhez kötik civil szervezetek esetén az utánkövetés engedélyezését: Erről majd kormányrendelet fog rendelkezni, még nem ismerjük a részleteket. Valószínűleg bizonyos végzettséghez: pl. pszichológus, esetleg szociális munkás, és tanfolyam elvégzéséhez kötik majd az engedélyt.

© Készítette: dr. Vaik Dóra, Csányi Dolóresz

Egy törvénymódosítási javaslat margójára

Időről időre felmerül a törvényalkotókban, hogy nyílt örökbefogadás esetén is hat hét „meggondolási időt” adjanak a szülőanyának – mondja Móruczné Gabi. Mi azonban a munkatársaimmal együtt nem győzzük hangsúlyozni, mekkora kárt okozna ez a nyílt örökbefogadásban részt vevő összes szereplőnek. Igen, az összesnek, hiszen a szülőanyának kilenc hónap áll rendelkezésére, hogy meghozza döntését, erre a pár hétre nincs már szüksége. Sokkal nagyobb szüksége van arra, hogy minél előbb túl legyen az egészen. Fokozottan igaz ez az eltitkolt terhességek esetében.

Hogy az örökbefogadók számára mennyire ijesztő ez a törvényjavaslat, azt pedig mindenki el tudja képzelni, akinek a családjában volt már újszülött. Hiszen hogyan (lenne) lehetséges bemutatni a rokonoknak, testvéreknek, barátoknak a kisbabát, hogy lehet(ne) örülni az első mosolyának, az első tétova mozdulatoknak azzal a tudattal, hogy még bármikor visszaveheti őt a szülőanyja?

https://orokbefogadok.blog.hu/